Egy kedves ismerősömet nemrég műtötték pajzsmirigybetegséggel. Gyakorlatilag az egész szervét kivették, és lehet hogy mégsem oldódott meg a problémája… És ha ez még nem lenne elég, hozzájön a történethez az is, hogy a kórházban ellopták fontos dolgait. Mondanom sem kell, nem táncol a boldogságtól! Mint ahogy az ilyen esetektől én sem szoktam, már csak azért sem, mivel napjainkban már a pajzsmirigyproblémákat, és még sok mást egyszerűen meg lehet oldani, van rájuk szelíd és fájdalommentes segítség! Ebben pedig az eddig talán elbagatellizált érzelmi-energetikai okok orvoslásával kell kezdeni, (amik a legújabb kutatások szerint a betegségeknek legalább a 90%-át okozzák), a lelkünkkel kell időben elkezdeni foglalkozni! Sőt, ajánlott folyamatosan foglalkozni vele, folyamatosan rendezni saját magunkat (erről szólt az előző bejegyzésem is). Mert ha ezt tesszük, kitartó munkával sokkal stabilabbak leszünk érzelmileg, nagyobb biztonságban érezzük az egészségünket, mert lesz tapasztalatunk abban, hogy bármi jön, ki tudunk belőle lábalni, és azért is, mert a folyamatos ön-oldás miatt egyre kisebbek lesznek a hullámvölgyeink, a vészhelyzeteink.
Én mondom neked, nagyon megéri!
A folyamatos ön-oldás elkezdésének az lehet első lépése, hogy a környezetünk által sugallt, egészséggel kapcsolatos, lélek megbetegítő butaságokat megkérdőjelezzük, mert ezek megakadályozzák azt, hogy egyáltalán elinduljunk a kátyúból kifelé.
Mik ezek a butaságok?
Például ha azt hiszem, hogy (figyelem, provokatív felsorolás lesz):
- egyes betegségek megoldhatatlanok és kész, ebbe bele kell törődni (de attól, mert nem tudják, hogyan lehet eredményesen elmulasztani őket, még létezhet rájuk kíméletes megoldás)
- ez már csak a korral jár, az ember alapvető tulajdonsága, hogy idősebb korára egyre betegesebbé válik (akkor vajon miért vannak beteg gyerekek is a kórházakban?)
![]()
nem tehetek róla, örököltem, benne van a génjeimben (a legújabb kutatások azt tárták fel, hogy igen, a betegségre való hajlamot lehet örökölni, de a betegség tényleges kialakulásához az is kell, hogy átvegyél a környezetedtől egészségtelen gondolatokat, érzelmeket, viselkedést, energiamintákat. Hogy megtanulj beteg lenni! Enélkül, csak a génekre alapozva ugyanis jóval kevesebb betegség van!)
nem tehetek róla, örököltem, benne van a génjeimben (a legújabb kutatások azt tárták fel, hogy igen, a betegségre való hajlamot lehet örökölni, de a betegség tényleges kialakulásához az is kell, hogy átvegyél a környezetedtől egészségtelen gondolatokat, érzelmeket, viselkedést, energiamintákat. Hogy megtanulj beteg lenni! Enélkül, csak a génekre alapozva ugyanis jóval kevesebb betegség van!)- a lelket nem kell rendezni, elég a testben kicserélni a meghibásodó alkatrészeket (ez egy autószerelőnél jó hozzáállás, de egy hús-vér-lélek embernél valószínűleg nem)
- a reklámot kell alapul venni: “Nincs idő a fejfájásra!” – és bekapom a pirulát (Az lehet, hogy nincs idő a fejfájásra, de majd lesz a táppénzre, meg a kórházra és a koporsóra, ha muszáj lesz…)
- erre nem kell pénzt szánnom, hiszen egészség az nem üzlet, és a megtartása ingyenes (közben pedig nem számolom össze a jóval nagyobb veszteségeket, amik a halogatásom miatt érnek engem, mert a betegség az bizony üzlet)
- nem érdemlem meg, hogy egészséges legyek, az élet törvényszerű velejárója a szenvedés, élet úgysincs stressz és szorongás nélkül (OK, de mi lenne, ha adnék esélyt ezen állítás ellenkezőjének is?)
- engem nem szeret senki, ha ellentmondok, ezért muszáj minden inzultációt lenyelnem, eltűrnöm a főnökömtől, a családtagjaimtól, mindenkitől, és még sírnom sem szabad, mert csak akkor vagyok elég jó nekik (azt hiszem, erre szokták azt mondani, hogy katonadolog, megy hogy sz@rul, de büszkén, és ez az egyenes út ahhoz, hogy hosszú éveken át halmozódjanak bennem a pajzsmirigyet megbetegítő indulatok…)
- hősiesen, sőt, büszkén kell viselnem és normálisnak kell tekintenem az élet által rám mért szenvedést és a sorscsapásokat (és önként és dalolva csatlakozok is az önmagát bűnösnek érző, vezeklő önostorozók népes táborához, miközben a Teremtő sajnál engem a butaságomért)
- ha vitamint és ásványianyagot szedek, az elég (ha ez igaz lenne, senkinek semmilyen betegsége nem lenne)
- egyáltalán nem kell lépéseket és erőfeszítéseket tennem arra, hogy a környezetemmel a lehető legnagyobb harmóniában legyek, úgy, hogy lehetőleg mindenki érdekét figyelembe vegyem (úgyis ők a hibásak mindenben)
- a környezeti ártalmak ellen úgysem tehetek semmit (na jó, ez részben igaz, másrészt pedig nem)
- és így tovább.
Ha az előbbiek közül egyet, vagy akár többet is felfedezel magadban, akkor nagy esélyed van arra, hogy halogasd önmagad oldását… Vedd észre, ha ilyen gondolatokkal szabotálod a haladásodat! És ne várj, amíg késő lesz! Szerintem ne nyugodj bele olyan dolgokba, amiket nem szeretsz, amiken lehetne javítani, változtatni!
Ha jelentkezel az Online Önsegítő Klubba, tudlak támogatni az egészséged visszanyerésében. Nincs veszítenivalód! Illetve de, van. Elveszítheted az életedből a stresszt és a stressz okozta problémákat. Vajon kár értük?
Neked milyen akadályaid vannak abban, hogy segítsd saját magadat, és szerinted mi lenne szükséges ahhoz, hogy elkezdd?
Szemléltető fotók: http://www.freeimages.com/assets/56/557994/feather-626824-m.jpg http://www.freeimages.com/assets/5/41483/dna-1-1010760-m.jpg
